Szerző: Szüle Bálint

MENTORPROGRAM 2021

Három éve indítottuk útjára Mentorprogramunkat. Ennek keretein belül a külföldön tanulmányokat folytató magyar hallgatók személyes tanácsadásban vehetnek részt, amely az egyetem befejezése után segítségükre lehet, hogy Magyarországon folytassák szakmai karrierjük építését. A mentorokkal végzett közös munka során szakmai és személyes fejlődésre is lehetőség nyílik. 

Milyen mentorokkal dolgoztunk együtt? Magyarországon élő sikeres vállalatvezetőkkel, menedzserekkel, szakterületek példaképeivel, akik külföldi tanulmányaik, vagy hosszabb-rövidebb külföldi munkavállalásuk után Magyarországot választották (újra) karrier- és életépítésük helyszínéül.  

Az elmúlt években mentoraink az alábbi cégektől érkeztek: 

Morgan Stanley, Blackrock, SAP, British Telecom, Ulyssys Számítástechnikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft, Basilicon, EIT – European Institute of Innovation and Technology, J.P. Morgan, Reuters, Hungary Today, Nemzeti Tehetség Központ Nonprofit Kft., Emberi Erőforrások Minisztériuma, AmCham, Citi Hungary, Bain Capital, Kent Pharma, Adevinta Classified Media Hungary Kft (Jófogas.hu, Használtautó.hu, Autonavigátor.hu üzemeltetője), Café Frei Kft., Alcoa Shared Services Hungary Kft., Itron Inc., GE, Alerant Zrt., HBC Solicitors Limited, PénTech Solution, Menjek vagy Maradjak? Projekt Filmsorozat szereplői. 

A három hónapos program havonta 1-2 órás online mentorálást foglalt magában. A program végén szakmai találkozót szerveztünk, ahol személyesen is megismerkedhettek a résztvevők. Milyen témákkal foglalkoztunk? 

  • Tanulmányi-, pályaválasztási-, munkakeresési- és karriertervezési dilemmák s ezekre kerestünk mentorotokkal közösen válaszokat, megoldási terveket. 
  • Betekintést nyerhettek a mentorok dolgos mindennapjaiba, szokásaiba, életútjába, gondolkodásmódjába és iparági szektorába is.  
  • Fókusztémák segítségével egy mentorálási ívet határoztunk meg, amin célszerű végig menni, de a beszélgetés folyamán a mentor és mentorált szabadon választhatott, hogy mire helyezi a fókusz(ok) súlypontját.  

A mentoráltak többsége a zökkenőmentes pályaválasztás és pályakezdés reményével érkezett A mentoráltak többsége a zökkenőmentes pályaválasztás és pályakezdés reményével érkezett a Mentorprogramunkba.  Mentoraikkal egy gyakorlat- és tapasztalat alapú karrierutat tervezhettek meg készségeik tudatos fejlesztésével és egy piacképes önéletrajz elkészítésével. Ezt pedig, ha Mentorprogram ideje és a mentorával való proaktivitás, produktivitás és kapcsolat minősége megengedte, egy konkrét gyakornoki- vagy diákmunkában manifesztálódhatott. A mentor szakmai kapcsolatrendszere vagy vállalaton belüli jólinformáltsága hozzásegíthette friss diplomás mentoráltját első munkalehetőségéhez. A résztvevők a közös munka során megvitathatták külföldi életvitelről, és a hazaköltözéssel kapcsolatos tapasztalataikat, valamint a kulturális sokk “kezelési praktikáit”.

SpeakUp 21 és Graduation Day

“Csak a felkészült előadó érdemli meg, hogy magabiztos legyen.” -Dale Carnegie, kiemelkedő előadó és író mondta egyszer. 

A nyilvános beszéd kritikus gondolkodást igényel, fejleszti a szókincset és vitakészséget. Félelmeidet és aggodalmaidat legyőzve nemcsak magabiztosabb leszel és jobb kommunikációs eszköztárral rendelkezel, hanem felfedezed magadban a határtalan lehetőségeket. Az önkifejezés fejlesztése ráadásul egyéb stresszes helyzetekben is segíthet, például állásinterjúkon vagy prezentációknál. Azok az emberek, akik képesek értelmes üzeneteket megfogalmazni és azokat élvezetesen átadni, könnyebben alakítanak ki szakmai és személyes kapcsolatokat, jobb vezetőkké válnak. 

A SpeakUp képzés során a valós élethelyzetben biztosítunk gyakorlási lehetőséget a tanulóinknak, hiszen a nyilvános beszédet közönség előtt, a komfortzónából kikerülve lehet igazán megtanulni. Benkő Vilmos vezet be minket évről évre ennek rejtelmeibe, aki már számos fiatal és híresség trénere volt. 

A 2021-es SpeakUp a két részből állt: a Webuni platformján elérhető modulokból és gyakorlati workshopokból. Az elmélyítő workshop az online képzéssel összhangban, arra építve, de attól eltérő tematikával segítette a SpeakUp résztvevőit abban, hogy az online képzés során elsajátított és saját környezetben már begyakorolt tudást és készségeket éles helyzetben is kipróbálhassák.  

A képzés alatt fennálló járványügyi intézkedések fényében az elmélyítő workshopok minden alkalommal hibrid rendszerben történtek. Így akik vállalták a személyes részvételt, a Nemzeti Tehetség Központban dolgoztak együtt, de biztosítottuk Zoomon keresztüli bekapcsolódást is. 

Hogyan zajlott egy elmélyítő workshop? Előre elkészített 5-8 perces beszédeket mondtak el a résztvevők a kiscsoport tagjai előtt, amelyet aztán a csoport együtt értékelt. A tréner az értékelési kör végén összefoglalta az elhangzottakat, és hozzáfűzte még saját meglátásait az adott beszédhez. A csoportos feladat célja egyrészről a nyilvános beszéd gyakorlása, másrészről pedig a konstruktív kritika megfogalmazása volt. 

A SpeakUp kurzust egy Graduation Dayel zártuk augusztus 14-én a Nemzeti Tehetség Központban. 

A nyilvános beszéd képzésben résztvevő fiatalok legjobbjai itt vizsgabeszédet tartottak, ahol bemutathatták, hogy mit és hogyan sajátítottak el a tréning során. A “végzős speakerek” saját, személyes történeteiken keresztül prezentálták a megszerzett tudásukat és azt, hogyan tanulták meg az ékesszólás technikáit. 

A rendezvényről készült fotókat Facebook oldalunkon találjátok meg! 

Magyarország az új Szilícium-völgy?

Online vitaest 

2021. március 17. 

Magyarország az új Szilícium-völgy? – hangoltuk közönségünket ezzel a gondolatébresztő címmel az online vitaestre, mely során a Hungarian Youth Association tagjaival közösen kerestük a választ a felvetésre. 

A startupok a XXI. században olyannyira központi szerepet töltenek be az innováció és a fejlődés terén, hogy egyes felmérések szerint a magyar egyetemi hallgatók 57,7%-a gondolkozik startup indításán és 17%-nak már konkrét elképzelése is van, hogy hogyan tegye ezt. 

A résztvevőket és a nézőket Würtz Csilla, a Nemzeti Tehetség Központ ügyvezetője köszöntötte. A vitaestet Pirityi Soma, a Hungarian Youth Association társigazgatója moderálta, aki az Egyesült Királyság-beli tanulmányai során a magyar vállalkozói személyiséget kutatta.  

Az estet Gulyás Tibor helyettes államtitkár vitaindító beszédével nyitotta meg. Beszámolt arról, hogy ugyan ma Magyarország a mérsékelt innovátorok táborába tartozik, de a hosszú távú cél, hogy az erős kategóriába kerüljön az ország a nemzetközi megítélésben. Az elmúlt években hatalmas változások történtek itthon, és a megfelelő vállalkozói környezet kialakítása jelenleg is zajlik. Ezt segítve szeretnének tudományos és innovációs parkokat kialakítani, átstrukturálni a finanszírozási rendszert és egy hazai felsőoktatás központú innovációs ökoszisztémát létrehozni. A legfontosabb feladatként a megfelelő vállalkozói szemlélet meghonosítását emelte ki. 

Az est további részében a résztvevők a témához kapcsolódó kérdések mentén ütköztették álláspontjaikat. Lássuk, milyen gondolatokkal járultak hozzá a vitához! 

Gulyás Gergő, a Startup Campus London ügyvezetője többek között beszélt arról, hogy egy virágzó startup kultúra kialakításához több tényezőt is figyelembe kell venni. Elemezni kell a történelmi és technikai változásokat a világban és ezek alapján meghatározni, hogy Magyarországon az innovatív környezetet milyen irányba lehet fejleszteni. Konkrét példaként hozta fel, hogy az Egyesült Királyságban a nagyvállalati jelenléttel, az egyetemekkel való együttműködéssel, a kutatási projektek összehangolásával és adókedvezményekkel támogatják az innovációt. Másik példaként Észtországot említette, ami az elmúlt években a modernizáció és az online jelenlét terén kiemelkedőt alkotott. 

Jónás László, a Design Terminal üzletfejlesztési igazgatója elmondta, hogy Magyarországnak ki kell alakítani a saját, specifikus környezetét, hiszen a piac összetétele és mérete is jelentősen különbözik más országoktól, például Amerikától. Nagy előnye az országnak az olcsó, magas minőségű munkaerő, de kellenek a jó befektetők. 

Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója, a befektetői oldal képviselője kiemelte, hogy jó hozamokkal kecsegtető startup befektetésekre és folyamatos utánpótlásra van szükség. Meg kell teremteni mind infrastrukturálisan, mind intellektuálisan azt a támogató környezetet, ami segíti a vállalkozókat az elindulásban és a növekedésben. Megjegyezte, hogy Magyarország nagyon jó úton halad abban, hogy Közép-Kelet Európában régiós központ legyen. 

A vitaest során a résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt időszak startupokat meghatározó trendje a fentarthatóság. A vállalkozások körében külön iparág kezd kialakulni a fenntartható működés elősegítésére, nem csak az agrárium területén. A startupoknál egyre inkább előtérbe kerül a társadalmi hasznosság és fentarthatósági modell szempontjai. Erre a jelenlegi járványhelyzet is ráerősített, ugyanis megfigyelhető milyen nagy számú vállalkozás születik, amely a most jelentkező problémákra keresi az innovatív válaszokat. 

A vitaest teljes anyaga elérhető a Londoni Tehetség Központ (New Generation Centre) Facebook oldalán. 

CATALYST

SZEPTEMBER 23.

Szeretnéd magad nagyobb hatásfokkal, hatékonyabban, agilisan érvényesíteni a munkaerőpiacon? A CATALYST interaktív, több modulból álló online webináriumain trénerek és coachok szakmai vezetése mentén, változatos csapat és egyéni feladatokon keresztül fejlesztheted különböző vezetői ismereteidet és gyakorlataidat. A webináriumok célja a résztvevők önfejlesztési eszköztárának támogatása és a vezetői ön- és alapismeretek bővítése.

PROGRAM

A mindennapi siker alapjai: Wellbeing és Mentálhigiéné

REGISZTRÁCIÓ

10.00 – 11.30 | Workshop

Dr. Fodor Szilvia | A mindennapi siker alapjai: Wellbeing és Mentálhigiéné

A pozitív pszichológia a 21. század legújabb pszichológiai irányzata, amely az életminőség javítását és a patológiák megelőzését, ezáltal pedig a szubjektív jólléthez vezető út megismerését célozza. Alapfogalma a ’boldogság’ és a ’jóllét’, melynek radikálisan új értelmezése a pszichológiai tevékenységet, a munkavégzést és a tanulást is új megvilágításba helyezi. Összetevőinek és törvényszerűségeinek a megismerése nemcsak önismeretünket, de kapcsolatainkat, valamint tanulási és munkafolyamatainkat is gazdagítja. Mit jelent a ’jóllét’? Az életünk mely területein magasabb vagy alacsonyabb az elégedettségünk? Hogyan értelmezhető a jóllét a munkában és a mindennapokban? A workshop során ezekre a kérdésekre keressük a választ, melynek során a pozitív pszichológia főbb jellegzetességei mellett a résztvevők megismerik a jóllét fogalmát, valamint képet kapnak saját jóllétük összetevőiről és annak fejlesztési lehetőségeiről.

11.30 – 12.00 | Szünet

12.00 – 13.30 | Workshop

Tóth Mihály | Munka és lelki egészség

Mi jellemzi a lelkileg egészséges embert? Erre az alapvető kérdésre a workshop résztvevőivel közösen keressük a választ, egyúttal körvonalazva, hogy milyen jelentősége van a lelki egészségnek a mindennapokban és a munkához kapcsolódó élethelyzetekben. Hangsúlyozzuk a tudatosság és a megelőzés jelentőségét. Mit tehetünk magunkban, mit tehetünk együtt? Foglalkozunk az egyén és közösség szerepével a lelki egészség megőrzésében. Megbeszéljük, hogy miben más a csoport, a csapat és a szervezet, és megnézzük, hogy a személyes kapcsolatok dinamikája hogyan érvényesül a team-építésben, valamint a vezetés és együttműködés terén. Sorra vesszük a támogató kapcsolatokat és a professzionális támogatás lehetőségeit. A munka terén előforduló elakadások köréből érintjük a célok meghatározásával, a kommunikációval és a jelenléttel kapcsolatos kérdéseket, a gyakori problémák mellett elsősorban a belőlük kivezető megoldásokra összpontosítva. Külön kitérünk a kiégés színtereire és jellemző formáira. Milyen előjeleket érdemes komolyan vennünk, milyen erőforrásokat mozgósíthatunk és milyen önerősítő stratégiákkal élhetünk a megelőzés érdekében? A résztvevők személyes tapasztalataira alapozva együtt kíséreljük meg a COVID-helyzet néhány idevágó tanulságát is levonni. Összegzésképpen megnézzük, hogy mit tehetünk önismeretünk, kritikai gondolkodásunk és érzelmi tudatosságunk fejlesztése érdekében. Még egyszer kiemeljük a tudatosság, a kezdeményezés és a változásra való képesség szerepét.

Személyes Brand és Agilitás a jövő vállalkozóinak

REGISZTRÁCIÓ

13.30 – 14.30 | Workshop

Jakab Luca | Fiatal munkavállalók és vállalkozók külföldön – a személyes márkaépítés kihívásai

A brand és a personal brand fogalmainak tisztázása. A személyes márkaépítés kihívásai fiatal munkavállalóként / vállalkozóként külföldön. 18-25 és 25-35 korosztály szétbontva. Personal Branding Toolkit – Personal SWOT és Personal Branding Canvas A stratégiaalkotás alapjai, lehetséges irányok. Mit érdemes kiemelni, külföldiként hogyan lehet pozitívan kommunikálni a kulturális és egyéb különbségeket. Online jelenlét, platformok – LinkedIn Canvas, CV és egyéb, akár freelance platformok. Rövid bemutatkozás, elevator pitch.

14.30 – 15.00 | Szünet

15.00 – 16.30 | Workshop

Darabos Andrea MBA, PMP | Érd el a céljaidat és közben maradj nyugodt! Személyes agilitás technikái

A világ állandóan változik, de a klímaváltozás, digitalizáció és mesterséges intelligencia hatására a változás egyre gyorsabban és szinte váratlanul történik meg velünk. Hiszem hogy ma pályakezdőként még fontosabb hogy bátran merjetek álmodni és a változásból arra felkészülten előnyöket – üzleti és személyes fejlődési lehetőségeket kovácsolni. Seth Godin, híres marketingszakértő és író szerint a világon az emberek két részre oszlanak – azok akik többségben fogyasztók és azok akik többségben alkotók. Az alkotók pedig alkotnak és magára a kreatív alkotás gyakorlására fókuszálnak azért, hogy a világot egy kicsit jobbá tegyék. „There’s a practice available to each of us – the practice of embracing the process of creation in service of better” Seth Godin, Shipping Creative Work. A workshop során a személyi agilitás eszköztárából fogunk válogatni néhány olyan technikát, amelyek beépíthetők a hétköznapokba és segíthetnek Nektek is alkotóvá válni.

Partnereinkről:

Darabos Andrea MBA, PMP

Agilis Vezetési és szervezetfejlesztési tanácsadó

Darabos Andrea Budapesten született és a BME Szoftverfejlesztő mérnök szakán végzett 2007-ben. Kezdetektől technológiai agilis termékfejlesztési projekteken dolgozott és hamar rájött, hogy ezek sikerességéhez elengedhetetlen mind a csapat mind pedig a munkafolyamatok közös fejlesztése. Munkája során később Kínában, Indiában, Kanadában, Svédországban vezetett globális befektetési banki, telekom, média termékfejlesztési és agilis változásmenedzsment projekteket. Több startup accelerátornál dolgozott/dolgozik tanácsadóként és mentorként köztük Londoni edtech, social enterpreneurship és Dubai digitális startup közegben, mindemellett a BME-n Agilis és Startup témákban vendégoktató. Jelenleg Andrea közép-és multi vállalatoknál agilis vezetési és szervezetfejlesztési tanácsadóként, innovációs mentorként dolgozik, – az angliai székhelyű Lean Advantage tanácsadó cég alapítója.

Linkedin: https://www.linkedin.com/in/andreadarabos/

Twitter: @adarabos

Dr. Fodor Szilvia

Pszichológus, egyetemi adjunktus, ELTE PPK, Pszichológiai Intézet, Tanácsadás- és Iskolapszichológia Tanszék

Dr. Fodor Szilvia pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusa, az Európai Tehetségközpont, Budapest munkatársa. Érdeklődési és kutatási területe a tehetséggondozás és az optimális teljesítmény pszichológiája, a teljesítmény és a jóllét kapcsolata, valamint a pozitív pszichológia iskolai alkalmazási lehetőségei. Ezen belül speciális területe a tehetségazonosítás, a kreativitás környezeti tényezői, karaktererősségek és iskolai szervezetpszichológia, mindez a rendszerszemléletű pozitív oktatás elméleti keretében. Az oktatói-kutatói munka részeként számos műhelymunka, szakdolgozat, több OTDK dolgozat és doktori kutatás témavezetője, szakmai tanulmányok és tudományos írások szerzője. A nemzetközi tudományos közélethez kapcsolódva az European Council of High Ability (ECHA) vezető testületének, a World Council for Gifted and Talented Children (WCGTC) tanárképzési munkacsoportjának, és az European Talent Centre, Budapest nemzetközi tanácsadó testületének tagja. A tudományos életben szerzett tapasztalatokat a gyakorlatban is alkalmazza, több hazai és nemzetközi projekt résztvevője: 2015-17 között a Magyar Templeton Program szakmai vezetője volt, jelenleg a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek és a Jesuit European Social Centre – European Leadership Program (Brüsszel) oktatója, illetve több nevelési-oktatási intézmény segítője, konzulense, ismeretterjesztő előadások tartója.

Jakab Luca

Branding tanácsadó, kreatív stratéga

Jakab Luca karrierútját a sokszínűség jellemzi: azt az erős vállalkozói attitűdöt amely mindig is jelen volt projektjeiben, áthatja a kultúra és a társadalom komplex kihívásai iránti kíváncsiság, illetve a digitális és innovatív megoldások iránti vonzalom. Budapesti és londoni tanulmányai befejeztével Luca amellett, hogy független művészeti – és design projekteket indított el, a digitális marketing és branding világában is szakértelemre tett szert. Jelenleg független tanácsadóként dolgozik hazai és nemzetközi partnerekkel, kreatív stratégaként és branding tanácsadóként. Mentorként több nemzetközi programban is részt vesz. 

Tóth Mihály

Mentálhigiénés szakember, coach

“Tóth Mihály mentálhigiénés szakember és coach vagyok. Csaknem két évtizede kezdtem csoportokat vezetni a SOTE mentálhigiénés szakirányú továbbképzésének keretében, eleinte elsősorban segítő foglalkozásúak köréből és a civil szférából, idővel azonban egyre gyakrabban a versenyszférából érkező tagokból álló csoportok munkáját irányítva. Itt a számos elméleti és gyakorlati szempontot ötvöző, mindig konkrét problémák megoldását célzó integratív szemléletmód mellett elsősorban a Rogers-féle személyközpontú megközelítés módszertanát sajátítottam el. A csoportos coachinggal szerzett sok éves tapasztalatom révén hatékonyan tudok közreműködni munkahelyi csapatok, projektteamek és más professzionális közösségek fejlesztésében. Erre különösen a közös munkát vagy a szervezetet érintő jelentős változások, krízisek esetén lehet szükség, de akkor is, ha a napi gyakorlatban visszatérő helyzetek – pl. elégtelen kommunikáció, konfliktusok – okoznak fennakadást. A kifejezetten vezetőknek szánt személyes coaching keretében rövid távon megoldandó kérdések – pl. vezetői dilemmák – kezelésében segíthetek, külső mentorként pedig akkor, ha a vezető hosszabb távon igényli elfogulatlan hallgató figyelmét, személyre szabott támogatását. E munkáim során előszeretettel alkalmazok képzőművészeti eszközöket, változatos módon használva ezek környezetteremtő, hangulatformáló, inspiráló, kreativitásfejlesztő és számos egyéb dimenzióban megnyilvánuló erejét. Szabadidőmben szívesen játszom és vezetek kvízjátékokat, és nem áll távol tőlem az ebben rejlő csapatépítő potenciált egyéb megbízásaim kapcsán is kiaknázni.”

Önmotiváció és a tehetség kibontakozása

Tehetség Podcast címmel indítja el podcast csatornáját a Nemzeti Tehetség Központ (NTK). Magyarországon ez lesz az első tehetséggondozással foglalkozó hanganyagokat tartalmazó felület. Tehetséges fiatalok, szakértők, tehetséggondozással foglalkozó szakemberek és pedagógusok mellett, szakmájukban elismert személyek is megszólalnak a hetente megjelenő adásokban. A Tehetség Podcast adásai elérhetőek a legismertebb podcast elosztókon: a Spotify, a Google, és az Apple podcast felületein.

Podcastsorozatunk első részében az önfejlesztésről, önmotivációról, önismeretről beszélgetett Dr. Fodor Szilvia pszichológussal Kerékgyártó Margaréta, Next Ambassador. Hallgassatok bele mi is a pozitív pszichológia! Beszélgetésünkben érintettünk a személyes fejlődés, a tehetség kibontakozásának témaköreit is.

Dr. Fodor Szilvia és Kerékgyártó Margaréta

Rendezvényszervezés vs. Világjárvány

Interjú Ördög Otíliával, a Góbéfest szervezőjével

Ördög Otília kislányával

Ördög Otília az Egyesült Királyság kulturális életének kiemelkedő szereplője. A BeatBazaar megálmodójaként részt vett több más projektben így például Erasmus+ kurzusok kialakításában, a kultúrák közötti kapcsolatok és a diverzitás fejlesztése érdekében. A Góbéfest létrehozása is az ő nevéhez fűződik – 2017-es indulása óta fő célja, hogy bemutassa a székely magyar folklór, kultúra és gasztronómia gazdagságát. Az Egyesült Királyságban, hagyományosan Manchesterben megrendezésre kerülő fesztivál, a Kárpát-medence bemutatására irányuló egyik legnagyobb művészeti és kulturális ünnep.

Ördög Ottíliát Kata Sára, Next Ambassador kérdezte a fesztivál megálmodásáról, szervezéséről, az akadályokról, sikerekről és a további terveiről.

Kezdjük is a Góbéfest-tel – ha jól tudom 2016 óta szervezed a fesztivált. Mi volt az indíttatásod a megszervezésére?

Először is köszönöm a meghívást és a felkérést az interjúra. A Góbéfest-et körülbelül 2005-ben kezdtük el szervezni, végül 2017-ben került rá sor. Előtte, 20 éven át szerveztem eseményeket Angliában – 18 éves koromban kezdtem az elsőket. A helyi tanácsnál is dolgoztam, Trafford megyében. Ott is rengeteg közösségi fesztivált rendeztem, más-más kultúrával dolgoztam, és valahogy nagyon hiányzott a sajátom. Egyre jobban és jobban hiányzott. Mivel olyan sok kultúrát bemutattam Angliának és az angol közösségnek, gondoltam ideje, hogy a sajátomra is sor kerüljön. Már nagyon rég gondolkoztam egy magyar fesztiválon, de olyan rég itt vagyok Angliában, hogy akkor még nem voltak itt magyarok olyan sokan. 2000-es évek óta van itt egy fiatalabb magyar közösség – úgyhogy nagyobb lett az igény egy fesztiválra. Közben találkoztam másokkal is, akik azt mondták, hogy ez jó ötlet arra, hogy a saját kultúránkat bemutassuk. Másrészről az is benne volt, hogy engem amióta itt élek és mivel Erdélyben születtem, gyakran kérdeznek, Drakuláról, vagy hasonló kérdéseket. És gondoltam – „there’s more to Transylvania than Dracula.” Végülis az első fesztivál ezzel kezdődött. Erdély neve azt jelenti ’land beyond the forest’. Viszont, ha az emberek azt hiszik, hogy ez csak egy legenda, és igazából nem létezik – csak rajzfilmekben vagy filmekben, akkor nem találják annyira fontosnak, nem csak a kultúra megőrzéséét, hanem azt se, hogy ott egy kultúránál nagyobb dolog van, ami megőrzi a kultúrát. Ez egy óriási erdő, Európa legnagyobb ősi erdeje, ahol vannak medvék, hiúzok, vadállatok, egy nagyon gazdag erdő és nagyon gazdag kultúra, amit érdemes megismertetni a világgal. A természetet is nagyon fontos megvédeni, és a saját gyökereinket is. A kettő szerintem nagyon összefügg – a gyökér és a ’gyökér’. Ezért gondoltam fontosnak, hogy legyen egy székely-magyar fesztivál: hogy megismertessük az emberekkel, hogy igenis létezik ez a hely, hogy igenis nagyon gazdag kultúrája, ráadásul hasonló vonásokat mutat több Angliában előforduló hagyománnyal – például az ír kultúra zenében meg virtusban is, vagy a kelták – székelyek is mutatnak hasonlóságokat és ezekre az azonosságokra is felhívjuk a figyelmet.

Mi volt a legmegdöbbentőbb hasonlóság, amit felfedeztél az évek során, mondjuk a keltákkal kapcsolatban?

A zene, a tánc, a lélek, a kultúra atmoszférája. Ahogy szeret az ember táncolni, szeretik az ételt. Mindenki szereti az ételt, a finomságokat. A hegedű, de mondhatnám a pálinkát is. Az is, hogy történelemből nem tudják, hogy a királynő üknagymamája székely származású volt. Károly herceg is jár minden évben, hogy megvédje a természetet, a gyökereit, amik oda fűzik. Az emberek nem tudják, hogy közelebb vannak, mint gondolják, hogy nem vagyunk vérszívók, és nem csak egy legenda létezik.

Erről sokat hallottam már, erdélyiektől, hogy gyakran találkoznak a Drakula sztereotípiával. Kicsit visszakanyarodva a fesztiválhoz – az elmúlt egy évben mi volt a legnagyobb kihívás, amivel a rendezvény szervezése során meg kellett birkóznod? Voltak-vannak pozitív utócsengései a világjárványnak a Góbéfest szempontjából?

Mikor rendezvényszervezéssel foglalkozol, mindennek nagyon biztosak kell lennie. Van egy dátum, készítesz egy ’órarendét,’ hogy ekkor és ekkor ezt meg ezt kell elérni; vannak a megbeszélések, mindenféle tervekkel. A legnagyobb kihívás az volt, hogy terv nélkül, „vagy meglesz tartva vagy nem” módon kellett hozzáállni, pozitívan. Rendezőként ez nem könnyű, hogy lesz e valami vagy nem lesz. Elég elfoglalt vagyok, egyszerre sok projekten dolgozok és az, hogy nem lehet tudni mikor mi lesz, ez a legnehezebb egy szervezőnek.

Hogy sikerült ezzel megbirkóznotok? Tudtátok venni ezt az akadályt?

Nem szabad elszomorodni, ez is egy kihívás. Kell a A, B, C tervekeket kidolgozni, több vonalon kell tervezni, hogy lehessen halasztani. Nem tehetünk semmit a világjárvány ellen, muszáj pozitívan hozzáállni, megpróbálni. És ha nem sikerül, akkor próbáljuk újból.

Nagyon fontos ez a hozzáállás. Valamilyen pozitív hatása volt a világjárványnak a fesztiválra?

Már rég óta, január-február óta streamelünk koncerteket kéthetente, és az előtt is volt egy online felvétel bemutatónk. Az első korlátozások alatt, azok az előadók, akik jöttek volna Góbéfest-re mind felvetettek valamilyen ötletet, ami egy nagyon nagy élmény volt. A partnereink is – a Hagyományok házától kezdve, a Transylmania zenekarig át mindenki valamit felvett, voltak műhelyek felvételről, táncosokkal. A nagykövetségről a szakács, Krisztián, bemutatott más-más magyar ételeket, műhelyeket tartott, dj-skedett a tengerparton. Mindenki a legjobbját beletette ebbe a projektbe – mikor először láttam azt a Transylmania koncertet, hatalmasat buliztam rá otthon.

Ez a járvány akkor megmutatta mennyire összetartó is a közösség.

Igen, igen, Kalocsai Krisztina Londonból a hímzést mutatta be, volt mézeskalács készítő műhely is. Senki se dolgozott a TV-ben előtte, de mindenki, mint YouTuber készített valamit. Nem is volt Youtube csatornánk, és most már rengeteg tartalom van ott fent. Vissza lehet nézni, meg lehet tanulni főzni – a blackpooli magyar vendéglő is vett fel valamit. A streamelés február óta tart, de azokat nem otthonról, hanem videóssal és hangmérnökkel vettük fel, béreltünk egy stúdiót. Az élőben szól, oda hívtuk a zenekarokat – az is nagyszerű érzés volt, mikor zenekar tagok hónapok óta először találkoztak, mosolyogtak egymásra, először játszottak együtt, és olyan jól szóltak. Ez is egy élmény volt, rég nem hallottunk zenét, és jól esett, még közönség nélkül is.

Ehhez kapcsolódóan – említetted az új YouTube csatornátokat. Mind gondolsz ez által sikerült megfognotok egy új közönséget, és több részvevőre számítotok a fesztiválon, mi a rálátásod erre?

A streamelés folytatódik, a fesztivál személyes lesz, más helyszínen a manchesteri katedrális könyékén. Újabb közönséget fogunk vonzani, lehet több embert is. Hibrid fesztivál lesz, fogjuk streamelni azoknak, akik nem tudnak eljönni, vagy más országból néznék. Nem tudom még, hogy élőben lesz e, függ az internet minőségétől a helyszínen, ezt még nem tudjuk, hogy elég erős-e, de mindenképp a felszerelés megvan a streamelésre. Úgyis úgy rendezzük, hogy van terv A, B, C, mert nem lehet tudni, hogy visszakerülünk-e egy rosszabb helyzetbe, jön-e egy negyedik, ötödik hullám. Most még úgy tervezzük, hogy személyesen meg lesz tartva. Ha kell távolságot tartani, kevesebb főt tudunk beengedni. Ha nem szabad pénzt használni, csak kártyával lehet majd fizetni, ha nem lehet táncolni csak leülni, akkor asztalok kellenek.

Volt olyan fellépő, akinek a karrierje a Góbéfest-en futott be -meghívtátok és azóta népszerű Magyarországon vagy az angliai magyarság körében?

Hívtuk például Simó Annamáriát, aki egy feltörekvő fiatal énekes. Első évben egy gitárossal jött, második évben már egy zenekarral. Lehet látni, hogy fejlődik, most éppen Szalonnával és elég híres magyar zenészekkel dolgozik együtt – Rakoncai Viktor, Szent Martin. Ezen felül, Góbéfeszten nagyon megszerettük, nem csak miattunk fejlődik persze, a saját hozzáállása és munkája miatt. Bíró Berci, aki már korábban fellépett nálunk, fogja lezárni az online beküldött videókat. Ha valakit kéne küldeni, hogy képviselje a fesztivált, őt küldeném: természetes, ügyes. Amit még hozzátennék, hogy rengetegen összejöttek a fesztivál hatására – előadók találkoznak, és a mai napig együtt játszanak. Rob Wakefield, Erdélyben tanult meg hegedülni, és nálunk találkozott zenészekkel, és itteni tánccsoportokkal játszik.

Hogy fogadják a helyi angolok a fesztivált és melyik a kedvenc hangszerük, mit hallgatnak legtöbbet?

Vettem citerákat, mert szoktunk citera műhelyeket tartani, ki is lehet próbálni őket. A Mátyás Király Citerazenekar jön az első évtől, ők is tartanak műhelyt. Michael és Ildikó is bemutatják a hangszereik, volt tekerő is. Mind olyan különleges hangszerek, amit a helyiek nagyon szeretnek hallani, a citerát szeretik is kipróbálni, van iránta érdeklődés. Az, hogy a kedvence-e nem tudom. A barátaim gyerekei nagyon szeretik a meséket, amit a tánccsoportok bemutatnak. Minden vasárnap a tánccsoportok, akik jöttek, volt a Háromszék Táncegyüttes, Hargita Táncegyüttes, a Maros. A harmadik nap mindig gyermekműsört mutatnak be – táncolnak, felöltöznek kosztümökbe. Oké, hogy más nyelven van az ének és más milyen a tánc, de a gyermekek el vannak ájulva tőle, különleges, az angol gyerekek is nagyon szeretik a meséket. A helyiek is szeretik a viseleteket, amit látnak – gyönyörű magyar kalotaszegi, székely népviseletek, cigány népviseletek, nagyon színesek. Lehet ez az idén fog hiányozni, mert ne tudunk meghívni 30-40 fős táncegyüttes, ha karanténba kell vonulniuk 10 napot, de ezért fontos, hogy legyen egy kivetítő, ahol lehet látni az ilyesmi.

Tehát ez a fesztivál összetartja a közösséget és segíti elmélyíteni a kapcsolatokat. Nagyon várom már, hogy kimehessek, de most egy kicsit kanyarodjuk el a fesztiváltól. A Manchesteri Zsigmond Király Kulturális Központban is aktív szerepet vállalsz. Mesélj a központról, mit csinálsz ott, mit jelent a manchesteri magyarság?

Nagyon fontos? Nem mondanám. Oké én segítek, de mások sokkal többet csinálnak, mint én. Amióta kislányom született, rég nem vettem részt vezetői üléseken, Most kezdem újra – vettem 15 citerát és nem rég indítottunk el egy citera zenekart. Úgy, mint kulturális partner a Góbéfest és az iskola szeretnek együtt működni. Nagyon fontosnak találjuk, hogy jelen legyenek a fesztiválon és műhelyeket tartsanak, hogy több magyar a közösségből megismerje azt a lehetőséget, hogy van iskola, és hogy több gyermeket bevonjanak az iskolai rendszerbe. Részt szoktam venni az iskola konferenciáin, tanácsot adtam, pályázati tanácsokat, én is írok nekik. A lányom is lassan hároméves, ő is jár az iskolába, segítettem helyszínkeresésben, egyszer-egyszer részt veszek ebben-abban, de nem annyira fontos az én szerepem, mint a tanároké.

A következő kérdésem kapcsolódik az iskolához és a fesztiválhoz is. Szerinted a fiatalság szempontjánál mennyire látszódik az, hogy ezt esetleg a szüleik erőltetik, vagy maguktól jönnek? Mi a tapasztalat, akár a citera órára vagy a fesztiválra vonatkozólag?

Szerintem a gyermekeket érdekli a zene, érdeklik a kreatív aktivitások. A mi kultúránk rengeteg ilyen lehetőség kínál, mindenből lehet valamit alkotni. Megtartottuk a népművészeteket, kézművészeteket, ezeket is fontos átadni, és élvezik is. Nem csak ragasztogatnak – tudnak hímezni, varrogatni is, csináltak babát kukoricacsuhéból. Ezek mind olyan dolgok, amit az angol oktatási rendszerben nem tudnak megtapasztalni, és az látszik rajtuk, hogy élvezik. Persze, a szülőknek is fontos, hogy átadják a saját kultúrájukat. A citerával kapcsolatban – sokkal nehezebb megtanulni egy gitárt, mint a citerát. Az órák során vagy a fesztiválon fogják a gyerekek nagyon szeretni, hogy nem olyan nehéz, de jól hangzik együtt, könnyebb gyorsabban megtanulni. Fogják szeretni, hogy elértek valamit együtt.

Áttérnék kicsit a BeatBazaar-ra, a másik nagyobb projektedre. Mesélj róla egy kicsit, az pontosan micsoda, mit csinál?

A BeatBaazar a cég, amin keresztül rendezem a fesztivált, azon keresztül működik minden kreatív és Erasmus projekt. A nemzetközi projektek és kapcsolatok kialakítása és fenntartása, kreatív és informális oktatás, zeneműhelyek, táncműhelyek, kreatív műhelyeket rendezünk és a fesztivált ugye, ez a három vonal. Nemzetközi oktatás, kulturális és zenei informális oktatás, és a fesztivál. Ez a három összekapcsolódik.

Milyen nemzetközi lehetőséget ajánl a BeatBazaar a fiataloknak:

Erasmus projekteket csináltunk. Sokáig én kreatív ifjúsági munkás is voltam, stúdiót vezettem a BeatBazaar előtt. Fontosnak találtam, hogy más kultúrákat is megismerjenek a fiatalok – a zenén keresztül ezt még jobban lehet, segít. Vittem fiatalokat, csereprogramokra, Erasmussal kb. 3-4 éve nagy projekteket rendeztünk – 30 fiatal idejön, 10 országból, egy kurzusra, mi is küldünk résztvevőket, a 10-15 partner cég más-más ország-beli projektjeikre.

Van valamilyen tipikus sztereotípia, előítélet az érkező fiatalokban, akik részt vesznek ezen a programon, amit megfigyeltél? Esetleg úgy vágnak bele, hogy biztos ilyen-meg ilyen lesz, vagy ez nem jellemző egyáltalán?

Pont ezért fontos az ilyen projekt – bármilyen sztereotípia van, az 10 nap két hét után már nincs, együtt buliznak 10 országból. Észreveszik, hogy mind egyformák vagyunk, de mindenki különbözik. Előítéletek inkább a felnőttektől jönnek, a fiatalokban nincs olyan sok, de lehet nem is veszem észre az ilyeneket. Van egy, egész Közép-és Kelet Európáról, hogy szegényebb – már a repterek nagysága és berendezése adhat ilyen előítéletekre okot. Ezzel a programmal pont ezt is próbáljuk ellensúlyozni, hogy a gazdagság nem csak a pénz, hanem a kultúra, az is gazdaggá tesz.

Most éppen szünetel három-négy cserediák projekt. Sajnos valószínűleg ezek az utolsó Erasmus projektjeink, a Brexit miatt, kicsit nehéz lesz a BeatBazaar-nak fenntartani ezt a részét. De nagyon szeretném, hogy folytassuk a nemzetközi kapcsolatok építését. Legalább a partnerek megvannak, de lehet másképp kell folytatnunk, nem az Erasmussal. Nagyon fontos, hogy meglegyen ez a lehetőség- – szerintem az angliai fiatalok nem utaznak annyit, mint a kontinensen élő fiatalok. Itten kicsit szó szerint el van szigetelve, nem mennek annyit. A gazdagabbak igen, de ha egy szegényebb részen születtél Angliának, nem is támogatják annyira, nem tartják fontosnak, hogy egy szegényebb hátterű fiatal utazzon. Ez kár rengeteget tanulnak a fiatalok más országokban, emberektől, ételről, mindenről – nagyon fontos.

Kicsit térjünk vissza egy másik részére a munkásságodnak. Tudtommal a Manchester Hip Hop Archive elkésztésén is dolgoztál – tudsz erről kicsit mesélni? Micsoda ez pontosan, kikkel?

Én már nagyon rég óta dolgozom a manchesteri Unity Rádióval, akik anno kalózként indultak el. Nagyon szeretem a drum and bass zenét, ez a rádió pedig elsősorban hiphop és ahhoz kapcsolódó műfajokat játszik. Legalább 10 évig volt ott műsorom is. Még mikor stúdiót vezettem, azóta működünk együtt, legalább 15-20 éve. Én az oktatás részével foglalkozom ennek az archívumnak – dj, producereket, rappereket küldünk iskolákba, hogy a hiphopon keresztül tanítsanak diákokat. Most 10 általános iskolával dolgozunk együtt, 5-7 évesekkel. Én állítom össze a programokat, megbeszélem velük mit szeretnének és úgy teszem össze, hogy legyen benne mindenféle – a hip hop öt alkotóeleme (emceeing, deejaying, breakin’, graff and beatboxing – a szerk.) Azért archívum, mert Manchester zenetörténelme elég gazdag és a hip hop történelem is. Mivel a rádió egy hip hop stílusú csatorna, fontosnak találta, hogy megőrizzük ezt a történelmet és átadjuk a fiataloknak. Például, ha bemegyünk egy iskolába egy lemezzel, bakelit vagy cd, sokan már nem tudják micsoda az – ezt próbáljuk nekik megmutatni, meg átadni is. A történelmet is átadjuk meg magát a készségeket is – tanulnak DJ-zni és rappelni, ami igazából költészet. Én ezzel az oktatással foglalkozom a műhely részében.

Ahogy látom, az összes projekted a kultúra megőrzés es a kulturális oktatás körül mozog – melyik a kedvenced projekted?

Ahogy mondtad, mint kultúra – a hip-hop az is egy fajta népzene, az emberek írják csak más a ritmusa. A Maros együttest csinált egy flashmobot, ha népviselet nélkül mikor táncolnak pont úgy néz ki, mint breakdance, csak más zenére, de hasonlít. Mind nagyon hasonlít, mind egyforma – hogy mi a kedvencem? Szeretem összehozni az egészet. szeretem azt hogyha a Góbéfest-en benne van az ifjúsági munka is – benne van a kultúra, de mindig ott kell, hogy legyen az ifjúság, hogy tanuljon belőle. Nem csak ifjú zenészek és művészek – hangmérnökök, rendezők. Támogatni a fiatalságot, lehetőségeket adni neki. Góbéfest-en belül létezik egy Góbé Backstage nevű kezdeményezés – a fesztivál minden részén, hangmérnökkel volt egy fiatal, bemondó is az volt, artist liason is az volt. Tehát fontosnak tartom igy bevonni a fiatalokat, hogy tapasztalatot szerezzenek a kreatív iparban, hogy ők vigyék ezt tovább. Az a helyzet, hogy nehéz bejutni a kreatív iparba és aki nagyon akar, az nehezen kapja segítséget, hogy hogyan is jusson be. És nem csak egyetemen meg kurzusukon, oktatáson keresztül megy, hanem tényleg fontos, hogy a kreatív ipari cégek meg szervezetek azok tapasztalatokat adjanak a fiataloknak. Nekem az a fontos, hogy ez a kettő összejöjjön – az ifjúsági munka meg az oktatás benne legyen. Ha rendezünk valamit, ott van a hangmérnök meg fény technikus és legyen egy pár fiatal is hogy lássa, hogy is szervezzük. Hogyha mi megvénülünk ők folytassák – legyenek bulik, legyen utánpótlás.

Utolsó záró kérdésünkhöz érkeztünk – mondtad, hogy fontos. hogy a fiatalok lehetőségekhez jussanak, mit tanácsolnál azoknak a fiataloknak, akik mondjuk kultúramegőrzéssel szeretnének foglalkozni?

Vegyenek részt minél több projektben, ne féljenek a kudarctól, mindent meg kell próbálni. Nem sikerül minden először, abból tanulunk a legtöbbet, ha nem vagyunk sikeresek. Mindig újból kell próbálkozni, nem kell feladni vagy abbahagyni az első kudarcnál. A hibákból lehet tanulni a legtöbbet. és ha valaki tényleg a kreatív iparban akar dolgozni, menjen el színházakba, stúdiókba, kérdezze meg az ottani embereket. Fontos az oktatás – de a szakmai tapasztalat is. vannak helyek ahová lehet menni, önkénteskedni kell, fontos mutatni, hogy részt akarunk venni. És minél több területen, nem csak egy műfajhoz kell tartani, több mindent meg kell tapasztalni, nyitottnak kell lenni arra, hogy több kultúrát és műfajt megtapasztaljunk.

Nagyon szépen köszönöm!

Thought and Talents: TNT in Diplomacy

Rácz Zsófia – Fiatalokért felelős helyettes államtitkár (CSTNM)

Június 16-án került megrendezésre a Thought and Talents: TNT in Diplomacy esemény. Célja az volt, hogy lehetőséget kínáljon a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő fiatalok számára arra, hogy betekintést nyerjenek a XXI. századi magyar és nemzetközi diplomácia világába. Az eseményt Rácz Zsófia, fiatalokért felelős helyettes államtitkár és Schőberl Márton, kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, akik beszédjükben hangsúlyozták a belső motiváció, az ember önmagába vetett hitének, az elköteleződés és a kemény munka fontosságát. Továbbá mindketten kiemelték a türelmet és kitartást, mint elengedhetetlen tulajdonságokat a nemzetközi kapcsolatok világában való érvényesüléshez. A Magyar Diplomáciai Akadémia nyújtotta lehetőségek szóba kerültek Schőberl Márton helyettes államtitkár úr bevezetője során. Arra is választ kaptunk, miként is néz ki egy klasszikus diplomata-életpályamodell; illetve, hogy miért, és mikor fontosak a diplomáciai kapcsolatok egy ország életében.

Schőberl Márton – Kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár (KKM)

Az esemény három Technológiai és Tudományos (TéT) szakdiplomata és Halkó Ádám, a világ vezető egyetemének, a UCL harmadéves idegtudományi hallgatójának részvételével és beszélgetésével folytatódott. Ekkor a meghívottak érdekes, sokszor személyes történeteket és tapasztalatokat illető kérdésekre adtak válaszokat azzal kapcsolatban, hogy a külföldön megszerzett tudományos ismeretüket, hogyan hasznosíthatják az országok közötti kapcsolatépítésben és fenntartásában, vagy hogy miért olyan fontos a diplomácia eme területe egyáltalán. Az online rendezvény jó alkalmat kínált arra, hogy gondolatot ébresszen a külföldön tanulmányokat folytató vagy már munkatapasztalattal rendelkező magyar fiatalokban, miként is tudják megszerzett tudásukkal és tapasztalataikkal hazájukat a globális színtéren képviselni. Tehetséges fiataljaink innovatív gondolkodásmódjának a diplomáciába való integrálása társadalmunkat egyre gazdagabbá és fejlettebbé teheti a jövőben, így fontos, hogy a fiatalok ezen eseményen keresztül megismerhették ezt a területet is.

Felső sor, balról: Doncsev András – Technológiai és Tudományos szakdiplomata (San Francisco, USA), Szüle Bálint – Szakmai vezető (Londoni Tehetség Központ – London), Halkó Ádám – UCL – harmadéves idegtudományi hallgató (London, UK);
Alsó sor, balról: Takács-Carvalho Gábor – Technológiai és Tudományos szakdiplomata (London, UK), Szolnoki Szabolcs – Technológiai és Tudományos szakdiplomata (TelAviv, Izrael)

A későbbiekben Takács-Carvalho Gábor, londoni diplomatától többek között megtudhattuk, hogy szerinte melyek a legfontosabb képességek a diplomáciában egy külügyi szolgálat alatt, míg Szolnoki Szabolcs tel-avivi diplomatától hallhattunk néhány gondolatot arra vonatkozólag, hogy miért fontos egy ország egyre jelentősebb térnyerése a világűrben és hogyan tud ehhez hozzájárulni a tudománydiplomácia. Ezek után Doncsev András, a Szilícium-völgy szakdiplomatája arról fejtette ki tapasztalatait, hogy szerinte merre halad a jövő, és miként alakul majd a technológia térnyerése a világban. Halkó Ádám megosztotta a hallgatósággal, hogy mi ösztönözhet egy fiatal kutatót arra, hogy kilépve a tudomány világából a diplomácia területére lépjen, illetve Nobel-díjasokkal folytatott együttműködéseiről is szót ejtett.

Összességében egy rendkívül érdekes, sokszor elgondolkodtató, és olykor-olykor humorral megtűzdelt rendezvény valósult meg a Nemzeti Tehetség Központ keretein beül. Izgatottan várjuk a folytatást, és reméljük, hogy mindenkinek elnyerte tetszését eme fantasztikus esemény.

Az alábbi linken tudod megnézni az esemény teljes felvételét:

https://www.facebook.com/newgenerationlondon/videos/493448585257102/

Translate the site »